Az év végén megjelent a tanulmányom a Neuropsychopharmacologia Hungarica decemberi számában, amelyet még az egyetemi éveim alatt a témavezetőm útmutatásával írtam meg. A tanulmány az alkoholhasználat és az öndetermináció kapcsolatát vizsgálta meg. Emellett egy a témában releváns kérdőív pszichometriai jellemzői kerültek áttekintésre.

Jelen tanulmány az alkoholhasználat, a protektív viselkedéses stratégiák és az öndetermináció kapcsolatát vizsgálta meg fiatal felnőttek körében. A fiatal felnőttekre fokozottan jellemzőek lehetnek az alkoholhasználat kockázatos formái (pl. súlyos epizodikus fogyasztás), valamint az abból eredő negatív következmények. A protektív viselkedéses stratégiák olyan viselkedésmódok, amelyeket az alkoholhasználatból származó negatív következmények csökkentésére használnak. Az előzetes szakirodalmak alapján az öndeterminációs elméletben meghatározott autonóm motiváció, valamint a pszichológiai szükségletek kielégítettségének mértéke befolyással lehet az előbb említett tényezőkre, ezáltal intervenciós jelentőséggel bírhatnak. A kutatás fő célja, hogy megvizsgálja a Kezelési Önszabályozási Kérdőív 4 faktoros struktúráját magyarországi fiatal felnőtt populáción, emellett feltárja a felelősségteljes alkoholhasználathoz kapcsolódó autonóm motiváció, valamint az alapvető pszichológiai szükségletek együttjárását a protektív viselkedéses stratégiákkal és az ártalmas alkoholhasználat mértékével.

A kutatás egy kérdőíves keresztmetszeti vizsgálaton alapult, amelyben összesen 272 fő vett részt (32,4% férfi, 67,6% nő, átlagéletkor 23,8 év). A kérdőívcsomag az Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztjét, a Protektív Viselkedéses Stratégiák Kérdőívet, a Kezelési Önszabályozási Kérdőívet és az Alapvető Pszichológiai Szükségletek Kielégítettsége és Frusztrációja Skálát tartalmazta.

A megerősítő faktorelemzés során egy módosított négyfaktoros struktúra (amotiváció, externális szabályozás, introjektált szabályozás és autonóm motiváció) rendelkezett a legmegfelelőbb illeszkedési mutatókkal. Az autonóm motiváció és az alapvető pszichológiai szükségletek kielégítettsége szignifikáns, pozitív irányú, közepes-erős kapcsolatokat mutatott a protektív stratégiák alkalmazásának gyakoriságával, valamint szignifikáns, negatív irányú, közepes-erős kapcsolatokban állt az ártalmas alkoholhasználat mértékével. Az autonóm motiváció és az alapvető pszichológiai szükségletek kielégítettsége között szignifikáns, pozitív irányú, gyenge együttjárás volt látható. Mediációs elemzés alapján a protektív viselkedéses stratégiák részleges mediátor szerepet töltenek be az autonóm motiváció és az ártalmas alkoholhasználat között.

Ezen eredmények más szakirodalmi eredményekkel egybehangzóak, így azt sugallják, hogy a kérdőívet jövőbeni kutatásokban is lehetne alkalmazni. Emellett mind az autonóm motiváció, mind pedig az alapvető pszichológiai szükségletek kielégítettsége növelheti a protektív stratégiák alkalmazásának gyakoriságát és csökkentheti az ártalmas alkoholhasználat mértékét.

Kulcsszavak: alkoholhasználat, protektív viselkedéses stratégiák, öndetermináció, autonóm motiváció, alapvető pszichológiai szükségletek