Az asszertív kommunikáció során érdemes három alapvető elemre összpontosítani:
- Azonosítsd a konkrét problémát: Az első lépés az, hogy egyértelműen megfogalmazd, mi a probléma vagy a helyzet, amit meg szeretnél beszélni. Ne hagyd a másikat homályban vagy kétségek között. Amikor kifejtjük a problémát akkor figyeljünk rá, hogy sose a másikat minősítsük. Ne azt mondjuk, hogy „te mindig ilyen vagy”, hanem helyette a helyzetről beszéljünk „amikor ez történik”. Ha olyan a probléma, amiben muszáj az adott személyt is megnevezni, akkor pedig a viselkedést nevezzük meg „amikor ezt csinálod” vagy többes számban beszéljünk, mivel ez is egy finomabb forma.
- Fejezd ki az érzéseid – én-közlések: Ez a rész arról szól, hogy kifejezd az érzéseidet és reakcióidat a problémával kapcsolatban. Használj én-közléseket „én így érzem magam”, mert ezek hatékonyabbak és kevésbé vádaskodók. Amikor a másik személy támadva érzi magát, akkor érthető módon támadóan válaszol. Az én-közlésekkel elejét vehetjük ennek a folyamatnak, hiszen csak a saját megélésünkről beszélünk.
- Javasolj megoldásokat: Ne csak a problémát fejtsd ki, hanem azt is, milyen megoldást vagy javaslatot kínálsz a probléma kezelésére. Ez a konstruktív megközelítés segít abban, hogy megmutassa, hogy elkötelezett vagy a helyzet megoldása iránt.
Röviden: Amikor ez történik (1. probléma), akkor ilyen érzések keletkeznek bennem (2. érzés), így örülnék neki, ha helyette ezt csinálnánk (3. megoldás).
„Amikor arra jövök haza, hogy rengeteg házimunka vár itthon (1. probléma), akkor nagyon megterhelve érzem magam (2. érzés), így örülnék neki, ha két naponta te is elmosogatnál (3. megoldás)”.
A három alapvető elem alkalmazása mellett további hasznos stratégiákat is alkalmazhatsz:
- Igények kifejezése: Például: "Szeretném, ha a jövőben időben adnánk le a jelentéseket, hogy hatékonyabban dolgozhassunk."
- Tiszteletteljes nyelv használata: Kerüld a sértő vagy vádaskodó kifejezéseket. Például: "Miért gondolod azt, hogy mindig te tudod a legjobban?" helyett "Szeretném kifejteni a véleményemet".
- Aktív hallgatás: Figyelj oda arra, amit a másik fél mond, és ne szakítsd félbe. Ez segít a kölcsönös megértés kialakításában.
- Kérdezés és visszajelzés: Kérdezz, ha nem vagy biztos valamiben, és adj visszajelzést, hogy tisztázd az információkat. Például: "Lehet, hogy félreértettem, de azt éreztem, hogy..."
- Határok védelme: Ha valamit nem szeretsz vagy kényelmetlenül érzed magad egy helyzetben, ne félj azt elmondani. Például: "Szeretném, ha nem cigiznél a lakásban, mert zavar a füstje."
- Köszönet és elismerés: Ne felejtsd el megköszönni az együttműködést vagy elismerni mások munkáját, amikor segítenek neked. Például: "Nagyon köszönöm, hogy segítettél megoldani ezt a problémát."
Habár elméletben könnyűnek tűnhet, az asszertív kommunikációs stílus elsajátításához gyakorlásra lehet szükség. Ha szeretnéd egy biztonságos közegben kipróbálni az itt leírtakat, akkor érdemes lehet egy szakemberhez fordulni, akinél következmények nélkül gyakorolhatsz.