Blog

Letícia Boda · 2023. 08. 30. · 7 perc

Az asszertív kommunikáció alapjai - avagy hogyan kommunikálj hatékonyabban

Az asszertív kommunikáció egy olyan kommunikációs stílus, amely lehetővé teszi számunkra, hogy őszintén és hatékonyan fejezzük ki az érzéseinket, gondolatainkat és szükségleteinket mások felé, miközben másokét is tiszteletben tartjuk. Ez egy rendkívül fontos készség, amit érdemes elsajátítani a mindennapi életben, mivel segíthet megelőzni a konfliktusokat, erősítheti a kapcsolatainkat, és növelheti az önbizalmunkat.

Kommunikációs stílusok

A kommunikációs stílusok között négy fő típust különböztetünk meg: agresszív, passzív, passzív-agresszív és asszertív stílust.
  1. Az agresszív kommunikáció során az egyén erőteljes és ellenséges módon fejezi ki az érzéseit és igényeit másokkal szemben. Gyakran sértő vagy megalázó nyelvezet társul hozzá. Példa: XY-t aggasztja a közeli határidő ezért a következőket mondja a munkatársának: "Nálad lassabb munkaerőt el sem lehet képzelni! Nem lehetne gyorsabban csinálni?! Így sose fogjuk befejezni!"
  2. A passzív kommunikáció során az egyén visszafogja az érzelmeit és szükségleteit, nehezen vagy egyáltalán nem fejezi ki azokat. A passzív kommunikátorok gyakran elkerülik a konfrontációt és nem hozzák nyilvánosságra, mire vágynak vagy mi zavarja őket. Példa: XY-t zavarja, hogy a testvére a kérdezése nélkül kölcsönveszi a dolgait, de nem mond semmit, csak magában morfondírozik.
  3. A passzív-agresszív kommunikáció során az egyén passzív módon, általában rejtett utalások vagy viselkedési minták révén próbálja kifejezni az elégedetlenségét vagy ellenállását. Példa: XY-t zavarja, hogy senki nem segít neki a házimunkában, ezért elkezd hangosan zörögni az edényekkel anélkül, hogy segítséget kérne.
  4. Az asszertív kommunikáció során az egyén nyíltan és tiszteletteljesen fejezi ki az érzéseit és igényeit másokkal szemben. Példa: „Amikor arra jövök haza, hogy rengeteg házimunka vár itthon, akkor nagyon megterhelve érzem magam, így örülnék neki, ha két naponta te is elmosogatnál”.

Miért érdemes asszertívan kommunikálni?

Mindezek alapján látható, hogy az asszertív kommunikáció az egyensúlyt keresi. Míg az agresszív stílusban az érzelmek felfokozottak és cenzúrázatlanok, a passzív stílusban pedig saját szükségleteinket hanyagoljuk, az asszertív kommunikáció a középút. Hatékonyságának hátterében több pozitív tényező is áll:
  • Nyitott kommunikáció: A személyek szabadon kifejezhetik érzéseiket, gondolataikat és igényeiket. Ez lehetővé teszi másoknak, hogy jobban megértsék, mi zajlik bennünk, ezáltal erősíti a kölcsönös megértést.
  • Problémamegoldás: Amikor mindkét fél nyitottan beszél az igényeiről és szükségleteiről, könnyebb olyan megoldásokat találni, amelyek mindkét fél számára elfogadhatóak.
  • Kapcsolatok erősítése: Elősegíti az egészséges kapcsolatok kialakítását és fenntartását. Amikor a felek érzik, hogy tiszteletben tartják egymás érzéseit és szükségleteit, az erősíti a köteléket és a bizalmat.
  • Stressz csökkentése: Amikor a felek nem tartják vissza az érzéseiket, csökkenthet a belső feszültség és a frusztráció.
  • Hatékony konfliktuskezelés: Ha a felek képesek nyíltan kifejezni a konfliktusok okait és a megoldási javaslataikat, az segíthet a konfliktusok békés és építő módon történő rendezésében.

Hogyan alkalmazzam?

Az asszertív kommunikáció során érdemes három alapvető elemre összpontosítani:
  1. Azonosítsd a konkrét problémát: Az első lépés az, hogy egyértelműen megfogalmazd, mi a probléma vagy a helyzet, amit meg szeretnél beszélni. Ne hagyd a másikat homályban vagy kétségek között. Amikor kifejtjük a problémát akkor figyeljünk rá, hogy sose a másikat minősítsük. Ne azt mondjuk, hogy „te mindig ilyen vagy”, hanem helyette a helyzetről beszéljünk „amikor ez történik”. Ha olyan a probléma, amiben muszáj az adott személyt is megnevezni, akkor pedig a viselkedést nevezzük meg „amikor ezt csinálod” vagy többes számban beszéljünk, mivel ez is egy finomabb forma.
  2. Fejezd ki az érzéseid – én-közlések: Ez a rész arról szól, hogy kifejezd az érzéseidet és reakcióidat a problémával kapcsolatban. Használj én-közléseket „én így érzem magam”, mert ezek hatékonyabbak és kevésbé vádaskodók. Amikor a másik személy támadva érzi magát, akkor érthető módon támadóan válaszol. Az én-közlésekkel elejét vehetjük ennek a folyamatnak, hiszen csak a saját megélésünkről beszélünk.
  3. Javasolj megoldásokat: Ne csak a problémát fejtsd ki, hanem azt is, milyen megoldást vagy javaslatot kínálsz a probléma kezelésére. Ez a konstruktív megközelítés segít abban, hogy megmutassa, hogy elkötelezett vagy a helyzet megoldása iránt.
Röviden: Amikor ez történik (1. probléma), akkor ilyen érzések keletkeznek bennem (2. érzés), így örülnék neki, ha helyette ezt csinálnánk (3. megoldás).
„Amikor arra jövök haza, hogy rengeteg házimunka vár itthon (1. probléma), akkor nagyon megterhelve érzem magam (2. érzés), így örülnék neki, ha két naponta te is elmosogatnál (3. megoldás)”.
A három alapvető elem alkalmazása mellett további hasznos stratégiákat is alkalmazhatsz:
  • Igények kifejezése: Például: "Szeretném, ha a jövőben időben adnánk le a jelentéseket, hogy hatékonyabban dolgozhassunk."
  • Tiszteletteljes nyelv használata: Kerüld a sértő vagy vádaskodó kifejezéseket. Például: "Miért gondolod azt, hogy mindig te tudod a legjobban?" helyett "Szeretném kifejteni a véleményemet".
  • Aktív hallgatás: Figyelj oda arra, amit a másik fél mond, és ne szakítsd félbe. Ez segít a kölcsönös megértés kialakításában.
  • Kérdezés és visszajelzés: Kérdezz, ha nem vagy biztos valamiben, és adj visszajelzést, hogy tisztázd az információkat. Például: "Lehet, hogy félreértettem, de azt éreztem, hogy..."
  • Határok védelme: Ha valamit nem szeretsz vagy kényelmetlenül érzed magad egy helyzetben, ne félj azt elmondani. Például: "Szeretném, ha nem cigiznél a lakásban, mert zavar a füstje."
  • Köszönet és elismerés: Ne felejtsd el megköszönni az együttműködést vagy elismerni mások munkáját, amikor segítenek neked. Például: "Nagyon köszönöm, hogy segítettél megoldani ezt a problémát."
Habár elméletben könnyűnek tűnhet, az asszertív kommunikációs stílus elsajátításához gyakorlásra lehet szükség. Ha szeretnéd egy biztonságos közegben kipróbálni az itt leírtakat, akkor érdemes lehet egy szakemberhez fordulni, akinél következmények nélkül gyakorolhatsz.

Források

  • Asszertív Akadémia. (n.d.). 7 asszertív kommunikáció gyakorlat és példa - Én üzenetek. URL: https://asszertivakademia.hu/7-asszertiv-kommunikacio-gyakorlat-es-pelda/ (Megtekintve: 2023. augusztus 21.)
  • Mayo Clinic (n.d.). Being assertive: Reduce stress, communicate better. URL: https://www.mayoclinic.org/healthy-lifestyle/stress-management/in-depth/assertive/art-20044644 (Megtekintve: 2023. augusztus 21.)
  • MIRECC (n.d.). Assertive Communication. URL: https://www.mirecc.va.gov/cih-visn2/Documents/Patient_Education_Handouts/Assertive_Communication_Version_3.pdf (Megtekintve: 2023. augusztus 21.)
  • Paterson, R. J. (2022). The assertiveness workbook: How to express your ideas and stand up for yourself at work and in relationships. New Harbinger Publications.
  • Quality Gurus (n.d.). The 4 Communication Styles To Communicate Effectively. URL: https://www.qualitygurus.com/4-communication-styles/ (Megtekintve: 2023. augusztus 21.)